A tömeg most egy gyűjtőfogalom, mely az egy időben, egy térben lévő idegeneket jelenti, akiknek az összekerülése többnyire esetleges, ezeknek az embereknek nincs köze egymáshoz. Jönnek, mennek, távolodnak egymástól. És tőlem. Homályos alakok körülöttem, személytelenek, alaktalanok, elmosódottak, nem fontos az arc, a nem, a tulajdonságok.
A soha nem látott, és meg sem jegyzett arcok között mozgunk, így minden folyton változik, új részletet látunk a világból, vagy van egy viszonyítási pont, ami mozdulatlan, állandó, és innen tekintünk körbe?
Ezen a két gondolati vonalon haladtam, mikor az tömegeket ábrázoló munkáimat készítettem. Eleinte az egész tér bemozdult, hiszen én, mint a szemlélő „mozogtam.” A későbbieknél „megálltam”, és egy adott pontból tekintettem a környezetre. Ezáltal a képeknek lett egy mozdulatlan, statikus, illetve egy dinamikus, mozgásban lévő része.
A kevés szín használata és lazúros anyagkezelés is hidegebbé, személytelenebbé teszi a munkáimat.
cím nélkül 1.
100x70 cm
olaj, vászon
cím nélkül 2.
100x70 cm
olaj, vászon
cím nélkül 3.
120x100 cm
olaj, farost
cím nélkül 4.
120x100 cm
olaj, farost
cím nélkül 5.
160x100 cm
olaj, vászon
Tömegem
A tömegek-témához kapcsolódóan -mintegy ellenpontként- készült a Tömegem című installáció. Hét, fóliára festett, életnagyságú alakot ábrázol. Az modelleim hozzám közelálló emberek voltak, akikkel napi szinten találkozok. Az alakok a kiállítótérben a plafonról alálógatva lettek installálva, elrendezésük véletlenszerű volt -távolról szemlélve, első pillantára valóságos alakoknak tűntek.
A címadás mutatja, hogy egy személytelen szóból, mint amilyen a tömeg, egy egyszerű nyelvtani forma segítségével egy személyes vonatkozású fogalmat lehet alkotni.
Tömegem 1-2.
2x200x100 cm
olaj, fólia
Tömegem 3.
200x100 cm
olaj, fólia
